Japán első reptéri kutyamosdóját hozták létre az oszakai Itami repülőtéren. A kültéri területen felállítottak egy rudat, amelynek a tövébe a reptérre érkező kutyák utazás előtt könnyíthetnek magukon, és felállítottak egy kutyazuhanyt és itatótálakat is. Miután a kutya végzett a dolgával, a pisilőrúd ugyanúgy lehúzható, akár egy piszoár a férfi mosdóban.
A kutyavécé célja, hogy az utazásra készülő állatok még a gépre szállás előtt végezzék el a dolgukat. A segítőkutyák egyébként továbbra is használhatják a mozgássérülteknek fenntartott vécéket az épületen belül.
Nem véletlen, hogy a kutya az ember legjobb barátja – négylábú kedvenceink nagyon könnyen ráhangolódnak gazdáikra, és alakítanak ki velük bensőséges kapcsolatot. Egy friss kutatás úgy találta, ez még annál is gyorsabban megy, mint eddig gondoltuk.
A Kalkuttai Egyetem etológusa, dr. Anindita Bhadra és munkatársai kóbor kutyák viselkedését vizsgálták kutatásukban, melyről a Studyfinds számol be. A tudósok célja annak feltárása volt, vajon mennyi idomítás és milyen mértékű emberi kontaktus szükséges ahhoz, hogy a kutyák elfogadják az emberek társaságát, és megértsék a szándékaikat, nonverbális jelzéseiket.
1925-öt írunk. Alaszkában ezen a télen is mindent hó és jég borít, nem jelent ez alól kivételt Nome kisvárosa sem. Így amikor súlyos diftériajárvány ütötte fel a fejét, egyszerűen nem volt, aki gyógyszert, oltást hozzon.
Számunkra már csak maximum könyvekből ismerős a diftéria, azaz a torokgyík. A betegség száz évvel ezelőtt azonban még gyakori és halálos kimenetű kór volt, amitől rettegtek az emberek. Nome-ban is egyik gyerek esett ágynak a másik után, a felnőttek pedig nem tudtak tenni semmit: sem gyalog, sem lovon, sem repülőgépen, hajón vagy más közlekedési eszközön nem lehetett megközelíteni a települést. Bár létezett már védőoltás, a városka hamar elhasználta a készletét, utánpótlást pedig nem kapott. Úgy tűnt, a járvány elkerülhetetlen.
Bár a kutatók eddig úgy tartották, hogy a labdázás a kutyáknál tanult viselkedés, meglepődve tapasztalták, hogy a farkasok ugyanúgy elkapják, majd visszahozzák a nekik eldobott játékszert, ahogy a kutyák is teszik. A Stockholmi Egyetem etológusai nem a farkasok játékos viselkedését akarták eredetileg vizsgálni, a különös magatartásra egy másik kutatás közben, mintegy véletlenül bukkantak.
A vizsgálathoz tíz napos koruktól kezdődően kézből neveltek fel 13 farkaskölyköt, amelyek három alomból származtak. A teszt során egy ember, aki teljesen idegen volt számukra, vezényszóval igyekezett őket rábírni, hogy hozzák vissza neki a labdát. A farkasok pedig megdöbbentően kooperatívnak bizonyultak.
Az osztrák főváros külképviseleti irodája adott ki közleményt arról, hogy tavaly több mint ezer kutyatartó vett részt a város által indított gazdiképző tanfolyamon.
Mint a közlemény fogalmaz, azoknak a bécsieknek, akik kutyát szeretnének tartani, tavaly július óta egy tanfolyamon kell részt venniük. Ezt az új állattartási törvény is előírja. A Bécsi Állatvédelmi Ombudsmani Hivatal első tapasztalatai pozitívak és eddig csaknem ezer bécsi kutyatartó vett részt a képzésen.
„Voltak, akik morogtak az elején, hogy nekik erre a tanfolyamra nincs szükségük, mivel így is kiismerik magukat a témában. De aztán éppen ezek az emberek adtak pozitív visszajelzést a tanfolyam után, hogy mégis hasznos volt. Voltak olyanok is, akik szomorúan látták be, hogy nem alkalmasak a kutyatartásra. A kurzusnak éppen ez a lényege" - mondta Eva Persy állatvédelmi ombudsman.
A britek többsége zenét játszik le a házi kedvenceknek, a streamingszolgáltató felismerte a piaci rést.
Az egyedül otthon hagyott kutyák számára állított össze lejátszási listákat és készített podcastot a Spotify zenei streamingszolgáltató, mert egy felmérésből kiderült, hogy a nagy-britanniai kisállat-tulajdonosok csaknem 74 százaléka játszik le zenét házi kedvencének.
A svéd vállalat szerint a podcast egyebek között megnyugtató zenét, "dicsérő szavakat" és színészek által felmondott történeteket kínál a négylábú hallgatóságnak, hogy enyhítse a gazdáik távollétében esetlegesen érzett stresszt.
A kutyáknak szánt lejátszási listákat algoritmusok állították össze, hogy a gazdik a kedvencük jellemvonásaihoz leginkább passzoló dalcsokrot tudják kiválasztani.
...
Avagy mi a lényegi különbség tenyésztő és szaporító között? Elmondjuk!
Első hallásra elképesztő összegeket elkérnek a tenyésztők a törzskönyvezett kiskutyákért. Az induló ár gyakran 250-300 ezer forint körül van, de ha valami különlegesre vágyunk (fajtában vagy színben), akkor akár félmillió forintba is kerülhet egy kölyök. Eközben az apróhirdetéses oldalak tele vannak ennél lényegesen olcsóbb, fajtatisztának árult, ám törzskönyv nélküli kutyákkal, melyek zöme szaporítós kiskutya, ahol az eladó célja az anyagi haszonszerzés, és nem a fajta jobbá tétele.
Miért kerül olyan sokba a törzskönyv?
...
Ha egy gyerek egy kutya körül éli élete korai éveit, csökken az esélye a skizofrénia kialakulásának – írja a ScienceDaily. A Johns Hopkins School of Medicine és a Sheppard Pratt Health System kutatói abból indultak ki, hogy kutatások több komoly pszichiátriai zavar kialakulását is összefüggésbe hozták a gyerekkori környezet immunrendszerre gyakorolt hatásával. Mivel a háziállatok nagyban képesek befolyásolni egy gyerek környezetét, a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az állatok hatnak-e annyira egy gyerek immunrendszerére 12 éves koráig, hogy nőjön a skizofrénia vagy a bipoláris zavar kialakulásának esélye felnőttkorukra. A tanulmány a PLOS One című folyóiratban jelent meg.
...
A kutyatulajdonosok egészségesebb szívvel élnek – derítette ki egy friss kutatás.
A négylábú kedvencek testi és lelki egészségre gyakorolt pozitív hatását sokan bizonyították már. Egy amerikai, olasz és cseh szakemberekből álló csapat most arra kereste a választ, milyen hatással van a kutyatartás a gazdik szívének egészségére – számol be a kutatásról a Harvard Medical School.
A Mars cég (ami elsősorban az édességeiről ismert, másodsorban viszont állateledel forgalmazással is foglalkozik) legújabb próbálkozása a húsmentes kutya- és macskaeledel lesz. Azzal indokolták a döntést, hogy a mezőgazdaságnak olyan káros hatásai vannak a környezetre, hogy meg kell próbálni rászoktatni az állatokat is a vegán étkezésre.
A próbálkozás úgy értendő, hogy magas proteintartalommal és növényi eredetű alapanyagokkal helyettesítik a csirkehúst, a marhahúst, vagy a nyúlhúst.
Rövid úton elhaláloznak a szobanövényeid? Vagy attól tartasz, hogy a macskáid fognak elhalálozni miattuk? Mutatunk hat növényfajt, amely mindenki részére a túlélés zálogát hordozza.
Vannak szobanövények, amelyek ugyan kétségkívül dekoratívak, de komoly veszélyt jelentenek a háziállataidra, ha ugyanis megrágcsálják őket, akár halálos kimenetelű mérgezést is kaphatnak. A Lifehacker ezért is szedett össze néhány olyan növényfajt, amelyek biztonságosak a kedvencekre nézve, és az otthoni levegőminőségre is kedvező hatással lehetnek.
1908 februárjában jelent meg a New York Timesban egy történet a csaló kutyáról, amit mindenki hősnek gondolt, miközben kifejezetten önös érdekek vezérelték. Az újfundlandi kutya a gazdája Szajna menti házának a kertjét őrizte Párizstól nem messze, ahol a parton rendszeresen játszottak gyerekek. Egyik ilyen alkalommal beleesett a folyóba az egyik gyerek. A kutya meghallotta, hogy segítségért kiabálnak, a veszélytől mit sem tartva a folyóba ugrott, és megmentette a kis fuldoklót. A gyerek édesapja pedig egy hatalmas steakkel és finom falatokkal jutalmazta meg a kutyát, ami hamar a környék hőse lett.
...
A legtöbb kutyatulajdonos bezárja a lakásba vagy egyedül hagyja a kertben kedvencét, amikor reggel munkába megy. A kutyák azonban nagyon nehezen viselik a magányt, a gyakori egyedüllét jócskán leronthatja a kedélyállapotukat. Kutatók most azt vizsgálták, vajon miért hiányzik a kutyáknak az emberi társaság.
Dr. Gregory S. Berns, az atlantai székhelyű Emory University idegtudomány-professzora kollégáival arra próbált rájönni, vajon a kutyák miként alakítanak ki kötődést a környezetükben élő emberekkel, és vajon tényleg hiányoznak-e nekik a gazdáik, ha nincsenek otthon. A kutatást a Psychology Today vesézte ki.