Egy friss kutatás szerint a cukornádból készült melaszból kivonható ún. polifenolok megszüntetik a kutya kellemetlen szájszagát, és az állat egészségének is jót tesznek. A szer hosszabb távú hatását még tesztelik, de az eddigi eredmények sokat ígérőek.
Hung-je Li, a Csiangnani Egyetem biológusa szerint a polifenolokról korábban már kiderült, hogy laboratóriumi körülmények között gátolják a szájszagért felelős baktériumok szaporodását, így a kutatók úgy döntöttek, hogy egy sprayt fejlesztenek a hatóanyagból, amit aztán kutyákon is kipróbálnak. A teszteken tíz egészséges, de büdös szájú kutya vett részt a gazdájuk beleegyezésével.
Egy órával a spray befújása után a tesztelők arról számoltak be, hogy a kellemetlen szag megszűnt, legfeljebb a spray enyhe, növényes-melaszos jellegű illatát érezték. Ezt alátámasztották az analitikai vizsgálatok is, a mintákban jelentősen csökkent a kellemetlen szagokért felelős vegyületek mennyisége is.
Forrás: Qubit.
A mentők, tűzoltók vagy rendőrök szirénája hangmagasságában és ritmusában meglepően hasonlít a vonyításhoz. Hosszú, elnyújtott, hullámzó hang, amit a kutya könnyen értelmezhet úgy, mintha egy másik állat szólna hozzá - írta meg az Egészségkalauz.
A kutyák viselkedésének egy része ma is a vadon élő őseikhez vezethető vissza. A farkasok például vonyítással tartották a kapcsolatot egymással: így jelezték, hol vannak, hívták a falkát, vagy egyszerűen megerősítették az összetartozást.
Ez az ösztön a háiasított kutyákból sem tűnt el. Hiába élnek már velünk, a kommunikációs minták egy része változatlanul megmaradt. Amikor tehát egy kutya vonyítani kezd, valójában egy nagyon régi nyelvet használ.
Forrás: Egészségkalauz
A kutyáknál a nyalogatás sokkal több, mint egyszerű szokás. A lábnyalogatás mögött ösztönök, érzelmek és érzékelés is áll - számolt be a Blikk.
Amikor a kutyánk a lábunkat nyalogatja, kapcsolatot keres velünk. Ez egyfajta szeretetnyilvánítás, de egyben tisztelet is. Azt jelzi, hogy számítunk neki, és biztonságban érzi magát mellettünk. A tevékenység számára megnyugtató: a nyalogatás során endorfinok szabadulnak fel a szervezetében, amitől ellazul. Olyasmi ez neki, mint nekünk egy nyugodt pihenés egy hosszú nap után.
Érdemes odafigyelnünk arra, ha ez a viselkedés túl gyakori vagy túl intenzívvé válik. Ha a kutyánk szinte megszállottan nyalogat, az már jelezhet valamilyen problémát is. Gyakran a stressz, a szorongás vagy az unalom áll a háttérben. Ilyenkor a nyalogatás egyfajta önnyugtató viselkedés.
Forrás: Blikk
Az Európai Parlament április végén elfogadta az első olyan uniós szintű szabályozást, amely egységes keretbe foglalná a kutyák és macskák tartására, tenyésztésére, kereskedelmére és nyomon követhetőségére vonatkozó előírásokat. A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a jövőben minden uniós országban tartott kutyát és macskát kötelezően mikrochippel kellene ellátni és regisztrálni interoperábilis adatbázisokban.
A döntés ugyan még az Európai Unió Tanácsa végleges jóváhagyására vár, de mivel az EP és a Tanács tárgyalói már 2025 végén politikai megállapodásra jutottak az ügyben, az elfogadás gyakorlatilag formalitásnak tekinthető.
A szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy nemcsak a tenyésztőkre, kereskedőkre vagy menhelyekre vonatkozna, hanem a magántartókra is. Ez különösen jelentős változás a macskák esetében, hiszen számos tagállamban – így Magyarországon is – jelenleg nem általános kötelezettség a macskák chipelése. A rendelet értelmében minden macskát és kutyát egyedi azonosítóval kellene ellátni, és az állatokat nemzeti adatbázisban kellene nyilvántartani. Ezeket az adatbázisokat uniós szinten összekapcsolnák.
A bevezetés ugyanakkor fokozatos lenne. A tenyésztőknek, eladóknak és állatmenhelyeknek négy évük lenne az átállásra. A magántartóknál hosszabb türelmi időt terveznek: kutyák esetében tíz, macskáknál pedig tizenöt év állna rendelkezésre ahhoz, hogy minden állat bekerüljön a rendszerbe.
A jogszabály mögött elsősorban állatvédelmi és fogyasztóvédelmi célok állnak. Az uniós intézmények szerint a mikrochipes nyilvántartás megnehezítheti az illegális állatkereskedelmet, a szaporítótelepek működését és az állatok eltűnését vagy elhagyását. A chip segítségével könnyebb lehet visszajuttatni az elveszett állatokat a gazdáikhoz, és egyszerűbbé válhat a felelőtlen tenyésztők azonosítása is.
A szabályozás emellett több olyan tenyésztési gyakorlatot is betiltana, amely súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet az állatoknál. Tilos lenne például közeli rokon állatok pároztatása – így a szülő-utód vagy testvér-testvér tenyésztés –, valamint azoknak a szélsőséges külső jegyeknek a tudatos erősítése, amelyek bizonyíthatóan károsítják az állatok egészségét.
Különösen fontos ez a macskatartás szempontjából, mert az elmúlt években Európa-szerte látványosan nőtt az úgynevezett „divatfajták” népszerűsége. Az extrém rövid orrú, lapos arcú vagy különleges testfelépítésű macskafajták esetében gyakran jelennek meg légzési, mozgásszervi vagy genetikai problémák. Az uniós szabályozás egyik üzenete éppen az, hogy az állat külleme nem lehet fontosabb az egészségénél.
A rendelet további korlátozásokat is tartalmaz. Betiltanák például a kutyák és macskák kikötését – kivéve egészségügyi okból –, valamint több olyan nyakörv használatát is, amely fájdalmat vagy sérülést okozhat. Szintén tilos lenne az állatok csonkítása kiállítási vagy versenycélból.
Az EU az importszabályokat is szigorítaná. Az unión kívülről kereskedelmi céllal behozott kutyákat és macskákat már a belépés előtt kötelező lenne mikrochippel ellátni, majd regisztrálni valamelyik tagállami adatbázisban. Az EU-ba érkező magántulajdonú állatok esetében pedig előzetes regisztrációra lenne szükség.
A vita egyik központi kérdése természetesen az, hogy a szabályozás milyen terheket ró majd az állattartókra. Az EU-ban jelenleg mintegy 84 millió macska és 73 millió kutya él háztartásokban. Az új előírások tehát több tízmillió gazdát érintenek majd.
Magyarországon a kutyák chipelése már évek óta kötelező, a macskáknál azonban eddig leginkább ajánlásként jelent meg a mikrochip használata. Az uniós szabályozás ezért elsősorban a macskatartás kultúrájában hozhat komoly változást. Az állatvédők régóta hangsúlyozzák, hogy a macskák gyakran „láthatatlanabb” háziállatok: sok gazda kevésbé tekinti fontosnak az ivartalanítást, a regisztrációt vagy az állatorvosi nyomon követést, mint a kutyák esetében.
Pedig a chipelés nem pusztán adminisztratív kérdés. Egy elkóborolt vagy balesetet szenvedett macska esetében sokszor ez az egyetlen mód arra, hogy az állat visszakerüljön a gazdájához. Az állatmenhelyek és civil szervezetek szerint a regisztráció hiánya ma az egyik legnagyobb akadálya az elveszett állatok hazajuttatásának.
Az uniós szabályozás így egyszerre jelenthet plusz költséget és nagyobb felelősséget az állattartóknak, miközben hosszabb távon hozzájárulhat a tudatosabb és átláthatóbb állattartási kultúrához is. A vita tehát nem pusztán a kötelező chipelésről szól, hanem arról is, hogy az európai társadalmak mennyire tekintik valóban családtagnak a háziállataikat.
Az RTL beszámolója szerint a férfi és Etelka nevű kutyája együtt autóztak a városban, amikor a férfit megcsípte egy darázs. Mivel allergiás, azonnal félreállt, de hirtelen olyan rosszul lett, hogy már nem tudta beadni magának az allergia elleni injekciót. A kutyája próbált kijutni az autóból közben többször is hozzáért a reflektor kapcsolójához. A villogást arra járó rendőrök vették észre, akik beadták az injekciót a férfinak.
Forrás: RTL Híradó